Ezúttal megpróbálom rövidre fogni. Nem vagyok a tőszavak embere, de meglátjuk, mire megyünk :)

Először is: elfelejtettem az éves mérleget. Állítólag illik ilyet írni kivándorlás után. Ehelyett azonban épp a residence permit iránti kérelmet írom (EEA1 formanyomtatvány), aminek csak akkor lesz jelentősége, ha később netán állampolgárságra adom a fejem.

Röviden: az éves mérleg pozitív. Kijöttem látatlanban, eleinte szerencsétlenkedtem egy sort szállásügyben és munkábajárással, de mostanra már a "szabadidőmet" leszámítva egyszerű az élet.

Normális házban lakok, időben és pénzben talán ez került a legtöbbe, a többi tétel eltörpül mellette. A natív angol lakáskörülmények elég súlyosak tudnak lenni európai embernek. A munkábajárás viszont 3 perc gyalog, reggel 10-re kell menni, este 6-kor meg hazajönni. Ebédszünet tetszés szerint. A fizetésem angol viszonylatban is magas, de már egyszer emelték, és már megint kaptam egy négyszámjegyű prémiumot. Idén másodszor. Meg az adóhivatal is megdobott egy kisebb összeggel pár hónapja. Hát csoda, ha nem győzöm elkölteni?

A munkahelyre tehát mondhatjuk, hogy jól alakult. A problémás emberek sem zaklatnak mostanság, és már a Java programozó beszédét is tökéletesen értem (ez az, aminek az első hónapokban ellene fogadtam volna). Sőt néha segítek is neki a linuxos gondjait megoldani, bár előtte mindig gondosan kiröhögöm.

Az angol nyelvben persze még mindig érnek meglepetések. No nem a bonyolult, választékos szavak, hanem az olyan kis lapos sumákok, mint a szorzótábla (times table). Az ilyeneket még egy általános iskolás is tudja, csak az nem, akinek nyelvtanár tanította az angolt. (Igen, ez itt kritika :)

Az időjárás idén kicsit esős volt. De nem lesz ez mindig így. A hőmérséklet alakulása kevésbé szélsőséges, mint otthon; 0 fok alá ritkán megy, de 30–32 fok fölé is, tehát kevésbé megterhelő a magyar klímánál. Most is kiskabátban járok és szandálban. Mondjuk a szandál az mínusz 20-ban is marad, mert az úgy a jó.

Nagyjából mindenhez hozzá lehet jutni, bár a kiskereskedelem és a szolgáltatóipar nem olyan fejlett, mint Magyarországon. Cserébe van eBay.

A nők... Hát eléggé ki vagyok éhezve ahhoz, hogy lássak köztük szépeket. De ha lehet, inkább a magyar importnál maradnék. Bár most a lengyel lány is sokat kommunikál velem, valami történt a pasijával. Esténként szemérmetlenül vihog a webkamerába, ez nagyon biztató. December 21-én jön Staines-be. Már egészen elfelejtettem mostanra, de bizonyára újból belezúgok, ha meglátom élőben. (A Tesco gazdaságos webkamera és a Skype közelmúltbeli performanciája ebben valamelyest gátol.)

Node éves mérleg. Amiért haza fogok egyszer költözni, az az oktatás és az egészségügy. Feltéve, hogy addig nem süllyesztik le az itteni szintre. Meg aztán ott a magyar nyelv, amit mégiscsak jobban kedvelek, mint az angolt. Szégyellje is magát az MTA, hogy nem gondoskodik a hozzáférhetőségéről, mikor pedig ez lenne az egyik feladata. Mennyiből tartana felrakni a netre a főbb referenciákat, pl. az Értelmező Kéziszótárat vagy legalább a Magyar Helyesírási Szótárat? (Ha nagyon csóró az MTA szellemileg, ennyivel én is kisegítem szívesen.) Ehelyett csak siránkoznak, hogy a nép, az istenadta nép tahó, nem tud helyesen írni. Hát úgy nem is, hogy 4000Ft a szótár és 2 kilós. Plusz még ezen felül megveheti az ember a releváns szaknyelvi helyesírási szótára(ka)t, ha netán valamilyen szakterületnek is művelője.

Az egészségügyet tekintve szerencsére egy klinikai város (Ashford) mellé költöztem, itt a többhónapos várólistát leszámítva a kórház nagyjából a magyar SZTK szintjén mozog, az orvosok hordanak fehér köpenyt, és a kórházat rendszeresen takarítják. Angol mércével ez csillagos ötös.

Most bejutottam végre a 3–4 hónapja kapott időpontra a fogammal (ill. arcideggel, vírussal stb. az aktuális diagnózistól függően), és pár óra várakozás után megnéztek, majd elküldtek AIDS-tesztre. Ez már egy tizedik diagnosztikai irány (tadaaa!), az elmúlt 5–6 évben azonban nem volt alkalmam szexuális úton terjedő betegséget elkapni, ezért az AIDS-en meglepődnék. Nyilván másfajta immunproblémáról van szó, a terézvárosi toporzékolós ember anno kicsinálta az immunrendszeremet jó sok szteroiddal. Még szerencse, hogy az aszketikus életmódnak köszönhetően nincs rá különösebb szükségem.

Az oktatás itt sötét gödör, és a nevelés is. Szélsőségesen lazák, pl. most két tizenéves hülyegyerek megkínzott és vízbe fojtott egy férfit, mindezt úgy, hogy korábban külön-külön 14 ill. 24db bűncselekményt követtek el, és volt közte fegyveres is (amihez a puskát is lopták). Csak hát ugye nem lehet ellenük érdemben fellépni, mert még nem fejlődne ki a személyiségük. De most jól kitolt velük a bírónő, hosszas indoklás után nyilvánosságra hozta a nevüket, hogy megszégyenüljenek. Sajnos a tizenévesek által elkövetett kegyetlenkedések és gyilkosságok rendszeresek, és ilyen oktatási/nevelési elvek mellett szinte szükségszerűek.

Úgyhogy ha egyszer nekem is lesz gyerekem, akkor nem szeretném itt megvárni az iskoláskort. Mondjuk azt se, hogy otthon minden iskolát a katolikus egyház kezére játsszanak. (Tudom, állami iskolákban még nem kötelező a hittan, csak "illik járni".)

A kivándorlási gettósodást tapasztalom egy kicsit. Bár semmi nem gátol, az angol ismeretségi kör csak nem épül. Leginkább más magyarokkal, néha spanyolokkal, lengyelekkel van személyes kapcsolatom. Bumbi usert kivéve másoknál is ezt látom.

Bumbi user (legújabb nevén Bumbicita) viszont most megdönteni készül az egy helyen dolgozási rekordját (13 hónap, és már 10-nél jár), sőt jövőre nem költözik új városba sem. (Az ő esetében helyesebb lenne "más országban"-t írni.) Ha így folytatja, egy nap majd valóra válik a jóslat: szül 4 gyereket, és példás családanya lesz. A konszolidáció jelei már mutatkoznak rajta :) Sic transit gloria Bumbi.

Az éves mérleg nagyjából ennyi, megvagyok, nem gyötörnek gondok.

Az aggaszt egy kicsit, hogy mikor lesz nekem életem. 11 évet lehúztam Pesten csendben, most folytatom ugyanazt Londonban. Közben akiket ismertem, már megházasodtak, letelepedtek, nevelik a gyerekeiket, én meg fokozatosan betokozódok. Többeknél most februárban jön majd a gólya, nagyon izgulok értük. Ők élnek, én meg lehetnék egy számítógépprogram is, a fizikai jelenlétem igen halvány ebben a világban.

De egyre kevésbé zavar ez is. Már a kütyük sem izgatnak, a pénzért megvehető dolgok fennmaradó része meg korábban is hidegen hagyott. Egyszer biztos így lesz majd a nőkkel is, meg a családdal, és akkor már házat sem kell majd építeni, jó lesz egy barlangban is.

Azért most még el-eljárok különféle Tescókba. Össze is számoltam őket, és arra jutottam, hogy Ashfordtól Watfordig legalább 25-öt ismerek belülről. Elkezdtem halmazokba rendezgetni őket magamban. Például vannak olyan Tescók, amikben a francia sajtokat a leghátsó sarokba rakják, és vannak, amikben nem. Az ashfordi Tescóban az étcsokis Tobleronét tartják ott, visszafelé a harmadik rekesz alján. (A szállítmány kedden éjszaka indul, Denevér ügynök csütörtökön veszi át.)

Az átvilágított ismerőseimet is megszámoltam nemrég, és arra jutottam, hogy legalább négy C típusú van köztük változatos helyekről, B-vel meg dunát lehetne rekeszteni. Ez felveti a gyanút, hogy én is az NBH látókörébe kerültem. Az is különös, hogy mi tartott fél évig az angol átvilágításomban. Integetek szépen a bőrkabátos bácsiknak! Tetszett ám az évkönyv! Mióta nagykorú vagyok, nem robbantottam fel semmi komolyat! Ha Afganisztánba telefonálok, egyházakat alapítok/rombolok és különféle típusú atombombák házilagos megvalósítását számolgatom, az csak a látszat! Remélem, jól szolgál a kábel, amit fedett nyomozó kolléga vett! (Amatőr...)

Ja, amúgy én is tudok gombelem méretű rádiós mikrofont építeni! Egy nagyobb gombelembe belefér az AES128 titkosítás is, meg a szórt spektrumú adás. Most mi lesz? Beletesznek zsákba? Nem kaphatnék inkább egy hivatalból kirendelt csíkos zoknis barátnőt? Úgy mindenkinek jobb lenne. Egész máson járna az eszem, sőt nem is az eszem járna :)

Ma pihenésképp orosz nyelvleckét tartunk. Az oroszokról azt kell tudni, hogy szeretik a G (Г) betűt, nagyon helyesen. A G betű ugyanis roppant vidám, pl. huligán=guligán (гулиган), hamburger=gamburger (гамбургер). Gamm!

A brit tudósok holdturbinákon törik a fejüket. Ezek úgy működnének, hogy a tengerfenékre, a víz alá szerelnek szélmalmokat, mint ahogy a botor tengerentúliak a földfelszínre. Aztán ahogy a Hold söndörödik meg pöndörödik, tekeri magával az árapályt, és az árapály hajtja a turbinát. Fizikából általános iskolai ismeretekkel rendelkező nézőink figyelmét azonban felkeltheti az a momentum, hogy az erőkhöz Newton szerint ellenerő is tartozik. Azaz a turbinák által termelt teljesítménynek ára van: a Hold emiatt le fog esni az égről. Persze nem most, mert pármilliárd évre biztos van neki elég energiája. Meg a Föld is segít neki: a Föld forgása jelenleg még elég gyors ahhoz, hogy az árapályon keresztül visszaható forgatónyomatéka évi 3,8 centivel feljebb emelje a Hold pályáját. De lesz ez még így se.

Röpke kétmilliárd év múlva a forgásuk szinkronba kerül, aztán az árapály és a turbinák majd jól visszahúzzák a Holdat, ami egyre gyorsuló pályán száll bele a Földbe, és lesz nagy sírás-rívás. Persze azt hozzá kell tenni, hogy addigra a turbinák már maradéktalanul elporladnak a tengervízben. Ha lesz még tenger egyáltalán. Meg bizonyára sírni sem lesz már kinek. Meg a Nap is nagyjából akkortájt zabálja fel a spájzból az utolsó adag hidrogént, aztán felfújódik majd jó nagyra, és megesz Földet, Holdat egyaránt. Eh, bonyolult dolog a csillagászat.

A sziderikus (csillagászati), szinódikus (naptári), tropikus, anomalisztikus és drakonikus holdhónapok különbségeibe és egyéb pályaadatokba már bele se menjünk. Hagyjuk meg vizsgakérdésnek azon történészek számára, akik úgy gondolják, hogy a régi civilizációk cukorspárgával meg agyagos lejtővel számolták ki a hold- és napfogyatkozásokat.

Az az érzésem, nem arra tart az emberiség, mint amerre képzeli. Azt hiszi, sikerült meghosszabbítania az átlagéletkort. Meg uralma alá hajtani a természetet, meghaladni minden korábbi civilizáció tudását, meghatároznia a klímát stb. Köhög a bolha.

Egy egész más megoldás is lehetséges. Induljunk ki abból, hogy az emberi (és minden más biológiai) fejlődés minden paraméterében exponenciális vagy annak származéka. Az erőforrások azonban végesek, szimbolizáljuk most ezt egy ólajtóval. Szóval elkezd szaporodni a jónép, a Fibonacci-sorozat által diktált tempóban éli fel a Földet és esetleges majdani gyarmatait, egyre gyorsuló tempóban talál kifogásokat a fejlődését gátló tényezők alól, míg végül egy ponton orrbavágja az ólajtó, és a populáció 99,...%-a (vagy akár egésze) tragikus hirtelenséggel kihal. A Fibonacci-sorozattal (ill. az abból korlátos rendszerekre származtatott Markov- és Elliott-féle diszkrét matematikai modellekkel) alighanem leírható az emberi lét. Mondanám, hogy egyszerűek vagyunk, mint a faék, de e tekintetben inkább a karfiollal állunk rokonságban.

Az ólajtót persze valamelyest ki lehet párnázni, ha időben észbe kap az emberiség, de ezen kb. annyi múlik, hogy 99,9% hal ki vagy 99,99999%. Az emberiség amúgy sem arról híres, hogy időben észbe kapna. A jelenlegi civilizáció (és ebbe földtörténeti skálán a szudáni iszlám szélsőségesektől az USA retardált elnökéig mindenki bőven belefér) csukott szemmel rohan az ólajtó felé, pénzügyileg/gazdaságilag/társadalmilag és minden más elképzelhető módon. Amit környezetvédelem meg fenntartható fejlődés címén bohóckodunk, az szánalmas gumicsont a problémák nagyságrendjéhez képest.

Közben azzal áltatjuk magunkat, hogy egyre hosszabb a várható életkor. A valóságban ez azt jelenti, hogy egyre tovább sikerül életben maradni embereknek, miközben a genetikailag predesztinált átlagéletkor a génállomány minőségének romlásával arányosan megy lefelé. Vajon miért tolódna egyre előrébb a nemi érés, ha az akcelerációnak semmilyen biológiai oka nem lenne? A távoli jövő afelé tendál, hogy a mai értelemben vett pedofília az emberiség túlélésének záloga lesz, mert a szaporodást 5–6 éves korban le kell majd tudni, amíg még lehet. Talán a 15 éves aggastyánok mesélnek majd legendákat, hogy egykoron, egy fejlett ősi civilizációban az emberek 100 évig is eléltek, és kerekeken guruló barlangokkal utaztak a "világok" közt. Már ha az akkori szellemi szint lehetővé tesz még meséket egyáltalán. (Atlantisz a sokezer évig élő repülő emberekkel megvan?)

De aztán a túlélők a következő felfelé menő spirálban újra felfejlődnek. Egyfajta evolúciószerűség megy majd végbe, mai szinten elképzelhetetlen tudásukkal rendberakják kicsit a Földet, mígnem újra elkezd degenerálódni a civilizációjuk, és elindulnak az ólajtó felé, mint tettük azt mi is pár korszakkal ezelőtt.

Persze az ólajtó-elmélet a mi kis lokális életünket nem befolyásolja érezhetően, de akinek nincs barátnője jobb dolga, az éjszakánként eltöprenghet rajta, hová is vezet az a sok szép emberi törekvés.

Hasonlóan előre látható a közeljövő is, bár azt nehezíti, hogy az ember benne él, befolyásolják az érzelmei, személyes kötődései. Ha ezeket kicsit is félre tudja tenni, akkor azért borítékolható néhány dolog, pl. Kína zavaros átmenete egy eddig ismeretlen elnyomó rendszerbe, az USA összeomlása, azt követően sok európai állam lassabb, enyhébb összeomlása kb. 200 éves távon stb. A fúziós erőművek 2050 körüli üzembe állítása azért sokat javít majd a következő generációk életkörülményein, Európában a problémák inkább társadalmi jellegűek lesznek. Legalábbis így tippelem :)

Ha tévednék, akkor mentségemre szolgáljon, hogy a történészek a szemüvegüktől még a múltat se képesek előre (hátra) látni. Most kell megtudnom, hogy nem is sütötték el az Auróra ágyúit, mikor már nincs jelentősége? Ej, ej.

Mára ennyit Nosztrakutymusz csodálatos világából, nézőink már bizonyára öntudatlanul hevernek az unalomtól, a mindig éber bőrkabátos elvtársakat leszámítva. Kivéve persze, ha ők meg megitták a szakszolgálattól kapott karácsonyi alkoholjaikat, és épp részegen fecsegnek ki szörnyen komoly államtitkokat. Szibéria szeretettel várja őket.

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! A vásárlási bolondokháza helyett meg inkább menjetek el meglátogatni magányos ismerőseiteket. Csak úgy ráérősen. Van elég idő.