Végre összeállt a nagy kép. Itt szocializmus van! Nem is akármilyen, hanem valami 40–50 évvel ezelőtti szocializmuskezdemény bimbózik. Néhány technológiai anakronizmust és az ország gazdasági helyzetét leszámítva majdnem minden egybevág. A költözés kapcsán alaposan meg is győződtem róla. Az itteni házaknál egy betintázott magyar ipari tanuló különbet rak építőtáborban, pedig azt sem az esztétikai szempontok vezérlik.

Először is a házak olyan téglából vannak, amiből nálunk legfeljebb kéményt építenek, de azt is csak lábujjhegyen, szemlesütve. Apró tömör tégla változatos színekben (egyazon téglán belül is), sztochasztikus elrendezésben, vakolatlanul. Ha a fal nem dől ki, az már eredmény.

A vízvezetékrendszer a római korból jól ismert technológiát alkalmazza. A falon kívül megy minden, ahol pedig toldás szükséges, ott egy tölcsérszerű elemmel oldják meg, hogy a rossz illesztésnél ne menjen mellé az anyag. A különféle vizek aztán egy ponton találkoznak, ahol mindegyik kifolyik a maga privát kis csövéből, és belehullik a földön egy közös LYUKBA. Értsd: a mosogató mögött például ütöttek egy lyukat a falra, ahol a víz kifolyik, alatta meg van egy üreg.

Hogy az üreg hová vezet, azt nem tudom (Csodaországba?), de vicces lehet, ha télen be talál fagyni, és elárasztja a zsíros lé a házfalat.

Télen ezek a vizek csak azért nem fagynak be, mert a ház hőszigetelése a nullával határos. Egyrétegű ablak dívik még errefelé, és szigetelésnek nyoma sincs, hézagoknak annál inkább. Ezekkel az illesztésekkel talán még a Vörös Hadsereg disszidált katonáit is meg lehetett volna győzni, hogy jobb nekik otthon.

A WC-tartályok egy furcsa, komplex pumpálós mechanizmust alkalmaznak, melynek lényege, hogy egy felnagyított vízipisztolyra applikált kilincs lenyomásával vizet pumpálunk ki egy dupla U alakú idomból, majd a megnyíló útvonalon közlekedőedény módjára áramlás indul meg, ami egész addig fennáll, amíg a vízipisztolyba levegő nem jut. Ekkor az hörren egyet, majd eldugul. Eddig az elmélet. A gyakorlatban az áramlás vagy meg sem indul rendesen, vagy azután is fennmarad, hogy a pumpába levegő került. Mikor a magasan kvalifikált angol vízvezetékszerelő már az egész mechanikát kicserélte újra, és szembesítettem vele, hogy a szerkezet még mindig nem küzd meg egy kósza papírzsebkendővel, akkor kínjában betelefonált az ügynökségnek, hogy kicserélhesse az egész WC-t egy idegen, imperialista klotyóra, ami immár a ház fénypontja. Én kezdettől ebben reménykedtem. Talán jelentett is az MI6-nél. Itt egy gyanús alak lakik, akinek Viktória királynőétől eltérő nézetei vannak a WC-ket illetően. A mosdó két sarkára szerelt csapokat inkább nem is említettem.

A villanyszerelést már régebben is meséltem. Itt még a hetvenes évek óta mindig csak a tengerentúlról bevándorló villanyszerelők hallottak érintésvédelmi reléről, és ez a szabványokban úgy érvényesül, hogy fürdőszobába tilos áramot vezetni. Konnektor nem lehet, ezért is van a mosógép a konyhákban. Hajat szárítani is másutt kell. Villanykapcsoló sem lehet, csak olyan zsinóron rángatható. Az osztályhatalmat gyakorló nép még bele találna pisilni a villanykapcsolóba, ha az elérhető magasságban lenne. Aztán persze akkor sem lenne semmi egy módfelett kellemetlen áramütésen kívül, de nem lehet elég ébernek lenni, ha a perverzekről van szó. A népnek szerencsére nem annyira jó a prosztatája, hogy a plafont vegye célba.

A múltkor egy villanytűzhelyet is megszemléltem, és a betápján a zöld-sárga zenemadzag fele olyan vékony volt, mint a fázisvezető. A rendszer a magyarhoz hasonlóan nullával egyesített védőföldet használ, fi-relé meg nincs, tehát ennek így nem sok haszna van, de erről láthatóan még a tervezőknek sincs itt fogalmuk.

A konnektor design 1960 óta változatlan, és a villanykapcsolók sem fejlődtek sokat. Egy darab gagyi műanyag egy kis pöcökkel. Mondjuk ilyen házakba kár is lenne egy értelmes kapcsoló.

Az angol kazánok is szánalmasak. Azt sokan tudják, hogy egy Rover többet áll a szervizben, mint az úton, de ez az angol kazánokra is igaz. Az itteni például azt csinálta, hogy a gázláng nem égett benne, de egy rosszul méretezett elektromos vezeték a bal oldalán igen, és ki is olvasztotta a burkolatot, mielőtt felfigyeltem rá. A szerelő az első próbálkozás után feladta, aztán egy hét telefonálgatás után kicserélte az egészet. Sajnos angol kazánra, de talán jövő nyárig ez is kihúzza. A képen az új kazán látható, valamint a szerelő elképzelése arról, hogy a konyhának hogy kell kinézni.

Glettelni azt nem tudnak, a fal girbegurba, helyenként folytonossági hiányokkal, melyeket gondosan lefestettek. Ahol a hiány túl nagy volt, ott egy réteg hasonló színű tapétát ragasztottak a festésre, az illesztéssel és a színharmóniával itt sem különösebben vacakoltak. A padlóból is kiáll itt-ott egy csap vagy egy csőcsonk. Egyik plafonon volt egy sárga folt (beázás), azt lemeszelték, de továbbra is látszik. Mikor szóltam miatta, akkor a tetőre raktak egy vastag EU-inkompatibilis ólomlemezt, hogy ne ázzon be. De itt legalább a régi csempékre nem csempéztek rá, mint másutt.

Mindezt csak azért említem, mert egy frissen felújított lakást bérlek, ami frissen lett glettelve, festve, vízvezeték- és villanyszerelve, valamint újraszőnyegezve. Még az ablakokat is lefestették, de bár ne tették volna. Itt az ablakok egy vastag dróton rángathatók le-fel, na ők ezt a drótot is vastagon befestették fehérre. Meg az ablakokat is, amik aztán össze is nőttek a kerettel. Mikor ezt megreklamáltam, kiküldtek egy embert pajszerral, aki kifeszítette őket. (Mint kiderült, ez olyan gyakori probléma, hogy van rá kifejezés: windows need freeing up.) Ahol a festék szétvált, ott most szép nagy üres foltok vannak.

Na de ez még önmagában vajmi kevés lenne a szocializmushoz. Az rendben van, hogy itt is mindenki lepukkant hétvégi házakra gyúr. Igaz, itt nem is nagyon van más, csak ha lengyelek építik. De felmerülhet a kérdés, hogy nincs padlássöprés, jegyrendszer, népbolt és Gum áruház. Vannak azonban mesterségesen magasan tartott élelmiszerárak, van Argos, és vannak bangladesi eladók, akiknek fáj minden mozdulat. Ha valami kifogyott, akkor nem töltik fel a helyét napokig. A vezetésnek sem erőssége a matematika, és a nyitva tartást is törvény korlátozza (a 24 órás Tesco hétvégén legfeljebb 6 órás), így aztán a legtöbb helyen az emberek kilométeres sorokat állnak ki. Sorba állnak a boltban, a vasútállomáson, a metrónál, a reptéren, az IKEÁ-ban, a benzinkútnál, az autómosónál, a kulcsmásolónál, a moziban, a vidámparkban, de még az étteremben is. Nem kicsi sorba, hanem nagy sorba. A Hyde parkban például 100 méteres sor állt ki a narancsos étteremből, mikor legutóbb néztük, és az nem holmi gyorsétterem, hanem rendes asztalfoglalós-pincéres. Mi, gyenge magyarok, még az IKEA éttermében is feladtuk a várakozást, mert faltól falig állt a sor. Már a bútorokkal is akkora sort álltunk végig, hogy az bőven elég volt. Arról nem is beszélve, hogy a bevásárlókocsihoz jutásért is hosszasan sorba kellett állni. Az átlagangol a hétvége 40%-át sorbanállással tölti, ha kimozdul otthonából.

Olyan dugók vannak, hogy az összes út áll a körforgalomba befelé menet, és az összes üres kifelé. Gondosan programozott lámpákat tesznek ugyanis beléjük, amik vagy minden irányba pirosak, vagy akkurátusan reteszelik a sort minden második kocsi után egy piroshullámmal.

Ivóvíz az nincs elég. Miközben a fél ország víz alatt áll, és Staines-t kb. 10 víztározó, 3 folyó és egy rakás patak veszi körül, vízhiányra panaszkodik a vízmű. 50 év alatt duplájára nőtt a fogyasztás, ma már egy ember napi 0,18 köbméter vizet használ. (Ez heti egy fürdés, ha angol módra kádban fürdünk. A szagokból ítélve sokaknál így is van.) 50 év alatt lett volna idő fejleszteni, de ehelyett azt találták ki, hogy felemelik a víz árát az egekbe, tilalmakat vezetnek be, és meghúzzák a nadrágszíjat.

Telefonra is több hónapos a várakozási idő a BT-nél, de van, ahol nem is kötnek még sokáig. Várólisták vannak, mint valaha a Postánál. Hogy a szocializmusban voltak az egyenlőknél is egyenlőbbek? Erre csak azt tudom mondani, hogy én fontos elvtárs vagyok, nekem 24 órán belül lett telefonvonalam.

Hogy nincs lehallgatás, Sztálin elvtársnak nincs a falon is füle? Még szeme is van. A 80 négyzetméteres bankfiókban 16 kamerát számoltam meg legutóbb. Ezek még a kamerákat is kamerákkal figyelik. Az utcán valamivel ritkábban vannak, de ott járnak mobil kamerák is furgonok tetejére szerelve (mobile CCTV surveillance unit). Továbbá a helyi tanács azt üzente, hogy fizessek be kedvezményesen évi 1335 fontot (council tax), amit majd ők újabb kamerák telepítésére fordítanak, természetesen szigorúan az én érdekemben. Kedvezmények nélkül ez évi 1808 font lenne, ami London kb. 2 millió háztartására számolva 3,6 milliárd font, azaz 1300 milliárd forint. Ebből megy valamennyi szemétszállításra és rendőrségre is, de mindenképpen figyelemreméltó összeg. Ha valaki kevesli, akkor besúghatja azt is, amit a szomszéd kertjében látott ("neighbourhood watch"); van polgárőrség is (community police), és természetesen minden gyanús tevékenységet mindenhol azonnal jelenteni kell, elvégre az ellenség köztünk van terroristák képében. Régen ezt úgy írta a tankönyv, hogy kapitalista ügynök, de egy kis absztrakciós készség birtokában felismerhetjük az üzenetet.

Hogy nem mérik be a Szabad Európát? Hahaha. Itt ezt BBC-nek hívják, és a TVLA ügynökei járják Angliát folyamatosan mérőkocsikkal és kézi szkennerekkel, magánlakásokba hatolnak be, és megtorolnak keményen. Még a mérési elv is ugyanaz, a szuperheterodin vevők első lokáloszcillátorának az antennán keresztül visszasugárzott jelét mérik be háromszögeléssel vagy anélkül. Természetesen technikailag kivédhető, de ha valaki nem fizeti a BBC-nek az évi 135,5 fontot, annak úgyis bemennek a házába, és úgyis találnak egy TV-t. Ha meg nem, akkor visznek. Imígyen szóla hozzám a BBC:

"TV Licensing Officers will soon be visiting to London Road

...

We have caught 2078 evaders in your area in the last three months alone

Despite sending several reminders, we note that your address is still unlicensed. 

Over the past three months, my Enforcement Officers have caught 2078
evaders in your area. Your address will be amongst the next set of
unlicensed properties to be visited by the Staines Enforcement Team. 

Using television receiving equipment without a valid license is against
the law. If my officers suspect that an offence has taken place, you may
be cautioned and interviewed in compliance with the Police and Criminal
Evidence Act 1984 or Scottish criminal law. This interview could then be
used for the purposes of prosecution."

Nem is folytatom, bár vannak még bekezdések arra vonatkozóan, hogy mennyivel jobb nekem, ha befizetem a védelmi pénzt, és hogy ezt milyen könnyen megtehetem, a büntetés ellenben milyen drága. Már a nyitó mondat is kellemes, köszönés helyett azzal indítanak, hogy hamarosan meglátogatnak engem a kopóik. Arra is érdemes figyelni, hogy mi van kisbetűvel írva (you=ön), és mi naggyal (Officers=kb. Ügynökeink).

Felszínes fordításban:

"TV-Engedély Ügynökeink hamarosan a London Road-ra látogatnak

...

2078 bliccelőt fogtunk az ön területén csak az elmúlt három hónapban

Annak ellenére, hogy számos felszólítást küldtünk,
feltűnt, hogy az ön címe még mindig engedély nélküli. 

Az elmúlt három hónapban Rendfenntartó Ügynökeim 2078 bliccelőt
fogtak az ön területén. Az ön címe közte lesz a Staines-i
Behajtó Csapat által meglátogatandó soron következő
ingatlanoknak. 

Televízió vevőkészüléket üzemeltetni érvényes engedély nélkül
törvényellenes. Ha hivatalnokaim azt gyanítják, hogy kihágás
történt, önt figyelmeztethetik és kikérdezhetik az 1984-es Police
and Criminal Evidence Act ill. a skót büntetőtörvények szerint.
Vallomását ezután felhasználhatják vádeljárás céljából." 

Hát lehet egy ilyen kérésnek ellenállni?

Nem ez az első fenyegető levél, amit volt szerencsém látni a BBC tollából, és valószínűleg nem is az utolsó. Inkább fizettem. Feri meg majd néz TV-t, engem különösebben nem érdekel.

Feri egyébként jobban van, kijött a kórházból, ahol nagyon szép doktornő és csinos nővérek vizsgálgatták, és teát szolgáltak fel neki keksszel. Angol egészségügyhöz mérten egész jó ellátást kapott, bár miután a mentő bevitte, a természetes szelekció jegyében még 6 órát fektették egy váróban, mielőtt megvizsgálták, és még utána is sokáig tanakodtak, hogy benntartsák-e, vagy kidobják az utcára éjfélkor úgy, hogy járni sem tud. Végül bentfogták, mert túl veszélyes tünetei voltak, aztán még meg talál halni az ajtó előtt. Nem értem, Magyarország miért ezt próbálja másolni.

Na de gondolná az ember, hogy itt legalább koncepciós perek nincsenek, meg Andrási út 60. Nem kell az angolokat félteni, most épp a pedofíliát használják alibinek. Tegyük félre egy kicsit a pedofília sokat vitatott mibenlétét, és vizsgáljuk a jogbiztonságot. Múlt héten azt találták, hogy egy TV-riporter tisztázatlan célból pedofil képeket töltött le, mégpedig 5-ös szintű (level 5) pedofil képeket, abból is vagy 20-at. Rögvest be is dugták rács mögé a fenevadot, és lekapcsolták a családjáról is, akikkel amúgy semmi pedofilt nem tett. Most aztán reménykedhet, hogy legalább beszámíthatatlannak találják, mert amúgy lemondhat a hátralevő életéről.

Nem tudom, milyen lehet az az 5-ös szintű pedofil kép, de a letöltésről van némi fogalmam. Az ilyen (vagy bármilyen más) képek letöltésekor biteket visznek át különféle hálózatokon, többnyire elektromos vagy elektromágneses jelekkel, QAM-től OFDM-ig mindenféle áldásos modulációkkal. Ez pont ugyanannyira fáj egy gyereknek, mintha rózsaszín hamvas Coccolino macis képeket töltenének le: semennyire.

Ami fáj, az ezeknek a képeknek a készítése. (Már ha feltesszük, hogy nem Photoshoppal készültek.) De az ilyen képeket vélhetőleg pont azok csinálják, akik a pedofilokat üldözik úgymond. Mutogatnak fűre-fára, máglyahalált követelnek, aztán kiderül, hogy nekik van vaj a fülük mögött. Volt már példa rá, és nemcsak a Donnie Darko vonatkozásában. (Ami egyébként itt játszódik Middlesex megyében.)

Én ha azt látom, hogy egy pap egy hónap alatt nagyságrendileg 10000 meztelen kisfiús képet néz meg, akkor ugyan felugrik a szemöldököm, de amíg egy ujjal nem bánt senkit, és nem kezd képmutató prédikációkba az erkölcsről, addig még mindig többre tartom, mint aki egyet sem néz meg, de szekálja a diákjait.

De ezt itt nem úgy gondolják. Itt még az is megengedett, mint a régi szép III/3-as időkben, hogy operatív csapdát állítsanak a pedofiloknak (akár élő tévéadásban), és aktívan próbálják őket rávenni, hogy kapcsolatba lépjenek valakivel, akivel tilos. Valaki olyannal, aki mondjuk egy 40 éves pasi, de tizenéves lánynak/fiúnak adja ki magát, ízlés szerint. És mivel tizenévesnek adja ki magát, ez alapján börtönbe csukják a "pedofilt", hacsak az agyon nem lövi magát, mikor észreveszi a házához érkező rendőröket és tévéseket, mert már ilyen is volt. (Tényleges pedofil aktus nem történik, és tényleges gyerek sem vesz részt az akciókban, kivéve ha a "pedofil" maga kiskorú. Lényegében egy hazugságon alapul a vád, melyet a bíróság tudatosan felhasznál; nevezhetnénk az ilyet akár koncepciós pernek is.)

Ez már nem is szocializmus, hanem az ókori Róma, ahol cirkusz gyanánt emberek halálában, kínzásában és megcsonkításában lelte szórakozását a nép. Nekik ehhez ólomedényből kellett enni, hogy az akut ólommérgezéstől eltompuljanak; az itteniek ezt már Tesco gazdaságos porcelánnal is hozzák. Brumm.

A lengyelektől elköltözés nem ment simán, igencsak igénybevette sajátos szerencsémet, ami abban áll, hogy a legkilátástalanabb helyzetben is pottyan egy mentőöv. Ezúttal az történt, hogy minden papíromat rendben talált az ügynökség (ajánlások, banki igazolás, munkahelyi igazolás), ezért befizettem nekik 2000 fontot banker's drafton (ez a csekk nagytestvére, 15 fontba kerül), és vártam a bérleti szerződés aláírását. Ennek egy hétfői napon kellett volna megtörténnie, de elmaradt. A landlord ugyanis szerződés helyett elkezdett újabb papírok után ácsingózni. Először csak banki számlakivonatok érdekelték, aztán teljes hiteltörténet, hitelképesség-vizsgálat és szavazói nyilvántartás (electoral roll). Ilyenre nem ildomos felkerülni illegális lakcímmel, ez a helyzet tehát a huszonkettes csapdája. Hét közepén beállt a derekam is jó szokása szerint, és már nem bírtam járni se, munkából is hazaküldtek. Szerencsére a szomszéd utcában találtam egy indiai csontkovács nőt, aki annyira összerakott, hogy járni lassan bírtam, de a költözés elúszni látszott.

Hogy a helyzet még jobb legyen, Brunya július 26-án este azt találta ki, hogy július 27-én, pénteken tűnjek el a házból, vagy kidobnak. (A szobát augusztus 6-ig fizettem ki, és az augusztus eleji költözéssel még hetekkel korábban semmilyen kifogást nem emelt.) Pénteken persze dolgoznom kellett, úgyhogy este a csontkovács után tudtam csak elmenni az ügynökséghez, ahol állt a bál. Már épp az idevágó irodalmi idézet angol fordításán gondolkodtam ("mindnyájan a semmiből jövünk, és elmennek maguk a nagy büdös semmibe"), meg azon, hogy ha a lengyelek kidobnak, akkor finom célzás gyanánt kihívom hozzájuk a rendőrséget, hogy jogszerű bánásmódban részesüljenek, ami a gyakorlatban a bérleti szerződésük azonnali megszűnését és a kilakoltatásukat jelenti.

Az ügynökség azonban valami módon (sejtésem szerint hazugságokkal) rendbetette az ügyemet annyira, hogy pénteken zárás után aláírhattam a szerződést. Kulcsom még ekkor sem volt az új lakáshoz, azt a felújítást végző cégből kellett kinyerni.

A lengyelek zsákokba hányták a dolgaimat, és segítettek átcipelni a szomszédba. Már nagyon kellhetett nekik a helyem, költözésem óta 4 új lengyelt számoltam össze. Az augusztus 6-ig tartó lakbért megtartották, kissé meg is sértődtek, meggyanúsítottak pár újabb hazugsággal, és villámgyorsan letiltottak a netről is, hogy még kiéljék utolsó lehetőségeiket a korlátozásomra. Most már csak a kertből átjövő cigifüstjükkel tudnak ártani. (Egy háznyi dohányzó lengyel esetében ez sem kevés.)

Másnap reggel begyűjtöttem Ferit Elephant&Castle-ből kocsival, és kiköltözött ő is Staines-be a kínaiaktól, akik főzés ürügyén büdös dolgokat égetnek el olajban. Aztán vasárnap nekiálltunk bútorokat szerezni, mivel a lakás teljesen üres volt: se ágy, se asztal, se mosógép, se semmi. Melegvíz most kedden lett, kicserélték végre a kazánt. Az előtte eltelt másfél hétben tökéletesre csiszoltam a vízforralós (kettle) hajmosás technikáját. Magyarországon havi félmillióért kicsit más életminőség számít normálisnak, de hát Anglia nem arról híres, hogy olcsó. Itt bármit meg lehet venni drágán is, sőt, leginkább úgy. Most, hogy van melegvíz, szerelek majd fel zuhanyt is, mert ennyiért az sem jár, csak a két csap a kád két sarkában. Mosógépet, hűtőt, TV-t már vettem, meg már néhány polcunk és asztalunk is van. És egy felfújható ágyam. (Nem guminő alakú!)

Új táskarádiómra a Woolworths-ben találtam rá. Amikor megemeltem, egyből beleszerettem, van vagy 3 kiló. DAB-ot is tud, viszont a vagyonba kerülő alkáli elemeket egy nap alatt lezabálja, úgyhogy most büntiben van. Bedugtam egy konnektorba, nem cipelem sehová.

Amikor Feri költözött, aznap reggel egy netcaféban jó szokás szerint áttúrtam a browser cache-t, amiben azt találtam, hogy Staines-ben magyarok ütötték fel a fejüket, és az Elmsleigh centre-ben dolgozik egyikük. Be is mentünk magyart nézni, és tényleg! Mint kiderült, nem gettómagyarok ők, hanem egészen ritka fajta magyarok, akik saját maguk jöttek ki.

Szálláskeresés terén alaposan le is iskoláztak bennünket. Odüsszeuszi leleményességgel egy ashfordi üres raktárépületben laknak sokszáz (ezer?) négyzetméteren annyira kevés pénzért, amit leírni sem merek. Vettek egy projektort, és csináltak belőle valódi házimozit egy kb. 20 méter hosszú teremben. Meglepően jó. Aki házimozit akar venni, az mindenképp kérdezze meg az eladót, hogy 20 méteres termet csomagolnak-e hozzá, mert anélkül nem az igazi.

Kosárlabdapályát is építenek hamarosan házon belül. És külön terem szolgál a freebies (ingyen elvihető) rovatból gyűjtött holmik tárolására. Mi is kaptunk tőlük két jó szőrös fotelt, amivel a nappalit berendeztük, meg már együtt járunk bolhapiacra (car boot sale). Ezek a gettósodás első jelei. Staines napjai meg vannak számlálva, magyar kolónia van kialakulóban. Ahol egynél több magyar egyetért, ott pedig általában olyan dolgok keletkeznek, mint Hollywood vagy különféle egybetűs nevű bombák (A, H).

A csontkovács mindeközben szorgalmasan kezel, legutóbb már a jobb csípőízületem is mozogni kezdett rövid időre. Meglepően kellemes volt úgy járni. Személyes ismerőseimnek rossz hír, hogy ha ez így halad, akkor kispolgári járásomról le kell mondaniuk.

A BUPA viszont szívat. Már másodszor jönne jól, ha a gyógyítás költségeit fizetnék, de megint sikerült kifogást találniuk. Most azt találták ki, hogy csak akkor fizetik ki visszamenőleg a csontkovácsot, ha van háziorvosi beutalóm (GP referral). Azonban a háziorvosomhoz (aki, mint tudjuk, nőgyógyász) akkor tudtam már csak elmenni, mikor már tudtam járni és ülni. A háziorvos ezért éles logikával megállapította, hogy mivel én tudok mozogni, ezért nincs szükségem csontkovácsra.

Az ő nőgyógyász végzettsége egyébként semmivel nem több a csontkovácsnál, mindkettő egy 4 éves orvosi diplomát jelent Angliában. Nem tudom tehát, hogy milyen alapon diszkriminálja a csontkovácsnak a műszeres méréssel is alátámasztott diagnózisát a BUPA, csak abban reménykedek, hogy nőgyógyászati vizsgálatnak nem fognak alávetni.

A BUPA meg kap még egy utolsó esélyt, aztán írok nekik egy levelet, hogy nagyon gyorsan kotródjanak el a pénzemtől. Nekem ugyan a cég fizeti, de adóznom kell utána, tehát nincs ingyen, az viszont már látszik, hogy cserébe csak kifogásokat kapok. Ha orvosra lesz szükségem, mindenképp jobb, ha hazamegyek. Jobb otthon az orvosi ellátás. Még mindig.

Az időjárás itt visszatért a normál kerékvágásba, süt a nap és dögmeleg van. Nem 40 fok, de azért kellőképp nyári idő, kezdem hiányolni a klímát a kocsiból.

Agata hazament, én vittem ki őket a reptérre egyik hajnalban. Most már talán újra egy fokkal beszámíthatóbb leszek. Agata helyett ráleltem életem háztartási gépére egy 9 fontos gőzölő személyében (tűzhelyünk még nincs). Nem mintha érdekelne, hogy mennyire egészséges, de hihetetlen dolgokra képes, és nagyon praktikus. Különös, hogy mérnökként eddig nem figyeltem fel rá. A víz precíz adagolása, az időzítő percre pontos beállítása, a gőzszintek konfigurálása és a tökéletes rizs megfőzése már-már művészet.

Egy sor mesteri gőzölést követően fel is terjesztettem magam az MSt tudományos fokozatra (Master of Steam). A vöröslencsével és vajjal töltött provánszi színesborsos krumplim igencsak megütötte a mércét. Kész állapotban a szokásos okból kifolyólag nincs róla fénykép: felfaltam pillanatok alatt.

A Times-ban van egy olyan rovat, hogy Encounters. Itt próbálnak ismerkedni a népek. Minap ilyet írtak: "Blonde, attractive and domesticated goddess, 47, seeks a Gordon Ramsey to make her soufflé rise." (Szőke, vonzó és házias istennő, 47, keresi az ő Gordon Ramsey-jét, hogy feljövésre késztesse az ő szuffléját.)

Gordon Ramsey ugyanis híres angol TV-szakács, aki folyton felfújtak körül nyüzsög, és a központi kérdés számára a "make the soufflé rise", azaz hogy feljöjjön a felfújt. Már amikor épp nem káromkodik.

Mai angol nyelvleckénket rövidre fogom, de íme pár angolos angol szó: tea towel: konyharuha; airer: ruhaszárító; gas/electric hob vagy cooker: gáz- ill. villanytűzhely; boiler: kazán. A háztartási gépek űrtartalmának mértékegysége a cuft (cubic feet, azaz köbláb). 1 köbláb az kb. 28,3 liter.

A rubberneck (guminyak) az bámészkodót jelent. Óvakodjunk a guminyakúaktól, mert nyújtogatják a nyakukat kifelé a kocsiból, mikor látnak valami érdekeset, aztán jól egymásnak mennek. Vagy megállnak a szomszéd asztalnál beszélgetni, és közben a nyakukat a mi monitorunkba nyújtogatják. Hát fujj.