Este fél 6-kor értem haza a mai kalandtúráról, és gyanútlanul bekapcsoltam a telefont. Hát nem hagynak nyugodni, megint kaptam egy rakás hívást, meg még két interjút, pedig mondtam, hogy már két cég is lízingel. Abban reménykedtem, hogy hagynak végre enni, de nem.

Az itteni Vodafone meg egész egyszerűen hülye. Egy komplett portált csináltak a usereiknek, hogy azok online fel tudják tölteni a telefonjukat. Ehhez ugye szükséges elvben egy telefonszám és a user bankkártyájának adatai, és máris csilingel a zsé. Na de nem a Vodafone-nál, mert ők nem engedik ám meg csak úgy bárkinek, hogy fizessen. Először tessék elfáradni egy boltba, kérni egy ingyenes feltöltőkártyát, azt összeregisztrálni a telefonszámmal, és feltöltéskor a telefonszám mellett a feltöltőkártya számát is megadni. Valamint a bankkártyával sem fizetünk csak úgy röptében, mint holmi e-commerce oldalon, hanem először azt is jól be kell regisztrálni ezernyi adattal. Aztán ők azt eltárolják a – kompetenciájukból ítélve – nulla biztonságú adatbázisukban, hogy a későbbiekben arrajáró nigériai kártyaszámtolvajoknak is jó napja legyen.

Ez a MÁV-ra emlékeztet, ahol már neten is lehet jegyet rendelni, csak épp be kell menni érte 24 órával a vonat indulása előtt. Vagy a Magyar Postára, ahol szöveget tilos faxolni, mert akkor senki nem küld majd ezentúl táviratot.

Na de visszatérve a mába, ma reggel telefonáltak, hogy a nagy-nagyfőnök, aki az angliai fejlesztést menedzseli, ma Chandlers Fordban van, és reggel 1-kor (értsd: 13 órakor) látni szeretne ötödik körös interjú keretében. Meg ismét kaptam egy sor felsőfokú jelzőt. Viszont egy kicsit elszámoltam magam, mert Chandlers Fordot nem ismeri a Journey planner, ami pedig azért a London körüli térséggel elboldogul. Mint kiderült, Chandlers Ford nem London környékén van, hanem Hampshire megyében. Némi rohanással, meg 3 óra vonatozás és taxizás után meg is találtam a célt pontosan időben, de aztán pár percet mégis késtem, mert kiderült, hogy emberünk a másik épületben lakik.

A taxival egyébiránt keresztülmentünk egy olyan körforgalmon is, ami DNS-spirálnak képzeli magát. Ezt úgy csinálja, hogy egy balos körforgalom vezet be a belső jobbos körforgalomba. Úgy tűnik, Londonon kívül valódi angolok laknak, valódi angol körforgalmakkal. A vonat pedig megállt Winchesterben is, de a városnévtáblát ezúttal nem hoztam el, még nekik is szükségük lehet rá :) A vonat itt nagyon kulturált utazási forma, kényelmes, tiszta, teljesen nemdohányzó, és WC is van rajta. Azt most már nem teszem hozzá, hogy érthetően beszélnek rajta angolul, mert az egyiken ezt nem tették. Viszont a kalauz kis térképet rajzolt nekem az átszállásról. Persze ennek ára van, ez az út 25 font volt, szerencsére a cég kifizeti.

A magyar gyakorlattól eltérően itt a vonatozás nem különösebb procedúra, nem kell hozzá szmokingba öltözni és a nap hátralévő részét szertartásos sorbanállással, várakozással, helykereséssel tölteni. Irányonként 10–15 percenként járnak a vonatok, és egy átlag városi megálló két sínpárt jelent, csak mindig máshová menő vonatok állnak meg rajta, így lehetséges az átszállás. Felszíni metró ez, ami behálózza Angliát. Viszont nem jó rá az osztriga kártya szimplán, arra is venni kell jegyet.

A vonatok WC-i alaposabb vizsgálat után is japán befolyást sejtetnek. Kívül két gomb van rajtuk, ami a motorizált tolóajtót vezérli: open–close (nyit–csuk). De belül van egy harmadik is, a lock (bezár). Aki ezt a harmadikat nem veszi észre, az könnyen japán WC-humorba illő szituációba kerülhet, ha kívül egy arra járó megnyomja az open gombot.

Az interjú ezúttal nem ment valami fényesen, a magánéletemről faggatózott sokat a nagyfőnök (biztos azt hitte, hogy van), aztán meg olyan interjúkérdéseket tett fel, amikre csak nagyon hülye sablonokban lehet válaszolni. És már megint előkerült a kínos "Hol lesz Ön" kezdetű népi rigmus. Az ötödik körös interjú tehát nem ajánlattétel volt, hanem ötödik körös interjú. Azt még mindig nem tudtam meg, hogy pontosan mi is lenne a feladatom, mert hát IPTV-t integrálni az bármit is jelenthet. Arról is faggatózott, hogy milyen más cégekhez helyezkednék el, meg hogy szerintem mi az ő üzleti rizikófaktoruk. Mint kiderült, a ledek fényénél élő garázsprogramozók, akiknek nem átallanak eszükbe jutni ötletek, mint pl. youtube vagy myspace. Remélem, nem akarják őket eltaposni, mint egy férget, de erre így nem kérdeztem rá.

Aztán körbevezetett, ez a része a dolognak tetszett, bár kicsit idegenül éreztem magam, a héber írásjelek koncentrációja az épületben igen magas. Van komplett kábel- és IPTV fejállomásuk tesztelni, nagyjából annyi csatornával, mint a Matávnak, HDTV felbontásban is. Állítólag évi 200 millió fontot nyomnak a fejlesztésbe, és ennek háromszorosa a bevétel. Ez valahogy nem az én világom.

No mindegy, majd meglátjuk, milyen ajánlatot tesznek, én inkább a másikat választanám. Vagy egy harmadikat. Holnap hívnak majd egy angol–francia cégtől, akik online fotóelőhívást csinálnak, meg a hozzá kapcsolódó netes szolgáltatásokat. Korrektül definiálják a munkakört is, a leendő feladatokat is, meg nagyon vonzó szoftverekből építkeznek. Nyilván ez nekem szakmailag nem pálya, és max. 35000-et fizetnének, de ez annyira szép és hasznos munka lenne, hogy mégis csorog a nyálam. Megér ez a fajta boldogság évi 10000-et?

Interjúból hazafelé jövet a vonatból láttam, hogy világító rénszarvasokat applikáltak egyik ház tetejére. Elég furcsán vette ki magát, ahogy egyik ember hátulról fogta a rénszarvast két kézzel, és közben erőlködött.

Voltam ma a sokemeletes Waterstones könyvesboltban is, van rengeteg képregényük. Ha netán 35 évesen nyugdíjba mennék, lesz mit olvasni :) Egy vaskos Calvin and Hobbes (Kázmér és Huba) gyűjtemény így is az enyém lett. Ide is kellett volna vinni fényképezőgépet, a környéken (Piccadilly Circus) egész emeletesházakat betakarnak plazmakijelzővel meg neonnal, így éjjel baromi jól néz ki.

Azt hiszem, elfáradtam. Doktor Szuszról akartam még írni, de csak annyit, hogy nagyjából így ejtik a nevét (Dr. Seuss). A Queensway-t meg valahogy úgy, hogy kájnszéj. De nem mindig. Ezt már egy csomószor direkt meghallgattam a metrón, és mindig elcsodálkozok. Tud rá valaki logikus magyarázatot?